A SZÍNTERÁPIA ALAPJAI

A színek egész életünket végigkisérik és folyamatosan ki vagyunk téve hatásaiknak. Elektromágneses rezgésükkel – hullámhosszukkal és frekvenciájukkal – a nap 24 órájában jelentős befolyást gyakorolnak ránk, függetlenül attól, hogy tudatában vagyunk ennek vagy sem. A színek gyógyító energiáját már évszázadok óta használják különböző terápiákban. Egyiptomban a két legrangosabb gyógyító istenség Thot és Imhotep volt, nekik tulajdonították a színekkel való gyógyítást  is amelyet egyaránt használtak  mind a kozmetikában, mind pedig magában az orvoslásban. Indiában és Görögországban a színek és a gyógyítás szintén szoros kapcsolatban állt egymással. Az idő múlásával viszont ez a módszer feledésbe merült. A huszadik század elején Rudolf Steiner komoly kutatásokat végzett a színekkel való gyógyítás területén. Napjainkban Peter Mandel nevéhez fűződik a színek akupunktúrás pontokba  történő bevezetése a színpunktúra. A korszerű tudományos vizsgálatok, és az érdeklődés felélénkülése hozta magával azt a felismerést, hogy minden szín egy meghatározott hosszúságú elektromágneses sugárzásnak felel meg, amely meghatározza az intenzitását, és hogy a színeknek ez a tulajdonsága befolyásolhatja az élő szervezetet.

Köztudott, hogy a színeket a világtalanok is érzékelik. Gondoljunk a kísérletre, melynek során meghatározott színű helységbe bekísértek egy vak embert. A vörösre festett helységben testhőmérséklete magasabb és a pulzusa gyorsabb lett. A kék helységben az ellenkezője történt.

A fentiekből már kitűnt, hogy a fény és színterápiás eljárások napjainkban élik reneszánszukat. E módszerek nagy része a bőrön keresztül fejti ki hatását. A 20-as években dr. Harry Spitler amerikai orvos kezelt először a beteg szemén keresztül, miután rájött hogy az agyon keresztül az egész test stimulálható. A módszert a belga Leona Vermeire fejlesztette tovább, és elsősorban tanulási problémákra, pszichoszomatikus ill. pszichés betegségek ill. hiperaktivitás kezelésére alkalmazta. Elképzelhető e az élet ezek után fény – színek – nélkül?

Amikor a fény különböző hullámhosszokra törik, különféle színek keletkeznek. A fehér fény spektruma a teljes színskálát tartalmazza. Ennek legismertebb bizonyítéka a szivárvány.

A szivárvány

A szivárvány bemutatja a teljes színspektrumot, amelyre a fehér fény felbomlik. E színek : vörös, narancs, sárga, zöld, kék és ibolya. A látható spektrum 760 ηm és 380 ηm tartományban van és a színeknek ebben számtalan változata létezik.

A színterápia összetevőiként a színképből csak a három alapszínt  ( R = Rot, G = Grün, B=Blau) választottuk ki úgy, hogy önálló és kölcsönös hatásuk minél hatékonyabban segítse az élő szervezet stimulációját.

A továbbiakban bemutatásra kerülő színterápiás lámpatest ezen alapszínek additív színkeverésén alapszik és ötvözi a fentiekben már említett terápiás eljárásokat.